"Gőz János, 47 éves, mosógépszerelő, és gyakran sétál a Dunaparton. Magányos, nem hisz a mesékben. Tarka követ talál, zsebre teszi, reméli, hogy szerencsét hoz. De nem hoz. Zsebe lyukas, nincs, aki megvarrja, a kő kiesik.

Percze Anni, 40 éves zálogházi becsüs is szívesen sétál a Dunaparton. tudomásul vette: a gyerekről lemaradt. Akkor legalább utazni kéne, ha lenne kivel. Tarka kőbe botlik, felveszi, hátha szerencsét hoz. De nem hoz. Kutyaszarba lép, és elcsúszik. Hazarohan, undorodva dobálja ruháját a mosógépbe. A kő a zsebében marad, a mosógép kínlódik, hörögve leáll. Sírva telefonál.

Gőz János a közelben lakik. Percze Anninak öltözni sem jut ideje.

Pongyolában fogadja..."

(Békés Pál: Bélyeggyűjtemény)