Annyian kértétek, hogy kezdjem újra...

És persze nekem is hiányzik...

Szóval, újra, megint, ismét...

A régieket feltöltöm hamarosan....Köszönet Brunónak, olvasómnak:)

Intim idill

Esténként levetem holmijaim. Bugyim

gombóccá tekerem vagy kisímogatom.

Szék karfáján, fotelon s a szoba szőnyegén

gyűlik lassan szennyesem.

Még bánt egy kicsikét, hogy nagy a kupleráj,

ám aztán leszarom: nagy, de kit érdekel!

Vendéget fogadok, még le is ültetem

izzadt zoknijaim közé.

Épp így, nap nap utángyűlnek bűneim,

bűzük megszokom, s rántok a vállamon:

"Egyszer majd kimosok!" - Még ma is elhiszem,

bár majdnem beborít a szag.

Szóval, hogy ha szeretsz, ülj le az udvaron,

várj még addig, amíg centrifugál a gép,

aztán hogyha leállt, nyiss be, ne is kopogj,

szó nélkül teregess velem!

(Kedvenc költőm: Kiss Judit Ágnes verse...)