Bár Gergőnek megígértem, hogy nem fog ez a blog a legújabb pattanásomról szólni a fenekemen, de tulajdonképpen egy kedves pillanaton kívül nem sok minden történt: takarítás Cinivel...Imádok neki főzni...A leghálásabb evőm...Hihetetlen gyönyör tükröződik az arcán, mikor az első falatot elkezdni rágni...:) Hiába ezért érdemes élni.Ezért is. A mennyországról beszélgettünk, de nem jutottunk semmire...Két fasza lelkész:)
Az a bizonyos kedves pillanat pedig a Ferenciek terén történt, asszem. Egy srác olyan tanácstalanul próbálta a lányt meghódítani, hogy öröm volt nézni...Ahogy a beszélgetésükből kiderült egy szalagavatón találkoztak... S mivel nagyon pozitiv visszajelzéseket kaptam az előző bejegyzéseimmel kapcsolatban, senki sem tud megakadályozni abban, hogy ne lássam el jótanácsaimmal azokat a bátor egyedeket, akik vállalkoznak arra a hitetetlen küldetésre, hogy egy szórakozóhelyen ismerkedjenek meg valakivel...:)
- A diszkóban nemcsak szórakozni, lazítani lehet, hanem ismerkedni is.
- Számoljunk le azzal a mítosszal még az elején, hogy aki meleg diszkóba jár szórakozni, az egy-éjszakás kapcsolatokat keres vagy prostituált vagy megbízhatatlan.
- Lehetőleg ízlésesen öltözzünk fel! Ha nem muszáj, ne szórakozni vegyük fel kedvenc pártunk választási pólóját, vagy bármi olyan ruhát, öltözéket, jelet, ami Rólunk, hitünkről, meggyőződésünkről elárul valamit! (Mindezt azért, mert ezáltal esetleg a kiszemeltben előítéletek, sztereotípiák keltődhetnek, amelyek, lehet nem is igazak Rád, mégis úgy veszi, mintha igaz lenne! )
- Ciki leírni, de ha lehet tartsuk be az európai viselkedési normákat! Nem muszáj a merev részegségig leinni vagy szétszívni magunkat! Sokak berúgni és tökéletlenedni mennek szórakozás címszó alatt, aztán csodálkoznak, hogy soha senki nem közeledik feléjük!
- Ne akarjunk feltétlen és mindenáron ismerkedni! Nézzünk körül, keressük az esetleges kiválasztott tekintetét, sokszor már a visszanézésből lehet következtetni a sikerre vagy éppen az elutasításra!
- Sajnos sokszor végignézek az embereken, és alig van egy-két ember, aki mosolyog tánc vagy műsor közben. Unott arcok, boldogtalanság. Érdekes kísérlet, hogy ha mosolyogsz (még ha rá is kell magad venned, hogy mosolyogj) előbb-utóbb tényleg jobb kedved is lesz! Arról nem is beszélve, hogy a mosoly a szád sarkában (természetesen nem látványosan erőltetett amerikai műmosolyra gondolunk), magabiztosságot, harmóniát, kiegyensúlyozottságot sugároz, ami sokkal többet ér és sokkal többet jelent, mint egy kidolgozott felsőtest látványa.
- Ezért ha kinéztél magadnak valakit, mosolyogj rá! Ismét: nem műmosoly! Egy apró, diszkrét mosoly a szád széléről! És mosolygó szemek!
- Várd meg a reakciót! A reakció önmagáért beszél!
- Ne keseredj el, ha elkapja a tekintetét, ha nem viszonozza a mosolyod! A visszautasítás nem a világ vége! Ne szegje kedved! Elcsépelt közhely, de attól még igaz: a szépség igenis relatív!
- Ha mélyen a szemedbe néz vagy, ha viszonozza mosolyod, akkor úgy tűnik szimpatikus vagy neki! Külföldön ez már mindennapos, itthon mintha valami akadályozna bennünket: VÁRD MEG A MEGFELELŐ PERCET ÉS MENJ ODA HOZZÁ! SZÓLÍTSD MEG! Itthon egyszerűen nem merünk odamenni a másikhoz! Mosolygok valakire, visszamosolyog egyszer, kétszer, háromszor, de csak nem jön oda hozzám, csak nem szólít meg! Ha nem én megyek oda hozzá, soha sem fogunk beszélgetni! Szokjunk le erről!
Holnap folytatom...:)
