Jairus lányának feltámasztása és a vérfolyásos asszony meggyógyításának története egész lelkigyakorlatom legmeghatározóbb élménye lett.

Sohasem gondoltam volna, hogy egy bibliai történet ennyire meg tud érinteni, ennyire át tud formálni, ennyi erővel, reménnyel tud eltölteni...

²¹Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. ²²Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, ²³és esedezve kérte: "Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon." ²⁴Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte. ²⁵Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, ²⁶sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; ²⁷amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, ²⁸mert így gondolkodott: "Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok."  ²⁹És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából. ³⁰Jézus is azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: "Ki érintette meg a ruhámat?" ³¹Tanítványai így feleltek: "Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: ki érintett meg engem?" ³²Jézus erre körülnézett, hogy láthassa azt az asszonyt, aki ezt tette. ³³Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. ³⁴Ő pedig ezt mondta neki: "Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges." ³⁵Még beszélt Jézus, amikor a zsinagógai elöljáró házától érkezők ezt mondták: "Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert?" ³⁶Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: "Ne félj, csak higgy!" ³⁷És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. ³⁸Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, látva a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat, ³⁹bement, és így szólt hozzájuk: "Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik."  ⁴⁰Erre kinevették; de ő mindenkit kiküldve maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele levőket, bement oda, ahol a gyermek feküdt.  ⁴¹Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: "Talitha kúmi!" - ami azt jelenti: "Leányka, neked mondom, ébredj fel!" ⁴²A leányka pedig azonnal felkelt és járkált, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól. ⁴³Jézus azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; aztán szólt, hogy adjanak enni a leánykának.

 -----------

Látom Jézust, ahogy kiszáll a hajóból...

Látom, amilyen boldog az emberekkel, felismerik, szeretik, hogy valami fontosat megoszthat...ölelgeti a hálálkodó embereket...

Látom, hogy szalad Jairus, a zsinagóga vezetője a szolgáival...Látom Jairust szép ruhájában...Jairus zokog, sír, elkeseredetten...Az emberek csodálkozva néznek rá és adnak utat Jézushoz...Ott áll Jairus Jézus előtt, sír, zokog elkeseredetten, zihál...A hatalmas Jairus, a zsinagóga vezetője ott áll Jézus előtt, majd térdre rogyik...Megbukott mint zsinagóga vezető és mint férfi...Látom a töredezett arcát, azt a hihetlen kétségbeesést...Gyere el hozzánk, a lányom beteg, tedd ré a kezed, hogy meggyógyuljon...

Jézus megszánja és felemeli, Jairus belékapaszkodik...Megérti Jézus Jairus szenvedését, átéli a baját...

Én vagyok a vérfolyásos asszony...Szenvedek...Mindenemet orvosra költöttem, élni akarok...Eszembe jutnak Zsuzskáék a szomszédban, ahogy az apja Jancsi bá tolószékbe kényszerül, megöregszik, és folyamatosan vágják le a két lábát, majd a legborzalmasabb kínok közt hal meg...Hajnalokig ordít a fájdalomtól...Mindenüket orvosra költötték...Asztrológusok, jósnők, természetgyógyászok, kuruzslók, javasasszonyok, látók, fehér mágusok százaihoz mentek, Svájcból gyógyszer, professzoroknak pénz...És mégis meghal...

Én vagyok a vérfolyásos asszony, de én élni akarok...

Minden erőmmel tolakodok, verekszem át magam a tömegen...ha csak a ruhája szegélyét meg tudom érinteni...ha csak a ruhája szegélyét meg tudom érinteni...ha csak a ruhája szegélyét meg tudom érinteni...ha csak a ruhája szegélyét meg tudom érinteni...ha csak a ruhája szegélyét meg tudom érinteni...meg fogok gyógyulni...

Megérintem a ruhája szegélyét...érzem az erőt, ahogy átárad bennem...Jézus megfordul...El akarok menekülni, mint az a kis gyerek, aki rosszat csinált...Lehajol hozzám és megérinti az arcom...Érzem az ujjai bőrének puhaságát...Hallom, ahogy mondja, eredj el és többé ne vétkezzél, egészséges lettél....Érzem, ahogy belémfúródnak ezek a szavak...Jézus néz engem...

De nem sokáig lehetek ott, jönnek a szolgák, és elmondjék Jairusnak a hírt: meghalt a lányod...

Jairus összeomlik...Látom őt, ahogy megint térdre esik, és ordít...az ég felé...Látom azt a keserű és nagyon mélyről jövő emberi fájdalmat Jairus arcán...

Mikor Ádám öngyilkos lett, fiának Matyinak az arcán láttam ilyen fájdalmat...Sosem felejtem el...Nagyon mélyről fakadó, szívszaggató fájdalom volt...csak sírt, csak sírt szerencsétlen...

Jézus megint felemeli és átkarolja Jairust és úgy mennek a házához. Az összetört és megbukott Jairus hazaér, már messziről hallatszik a sírás...Ránéz a feleségére...A felesége elkezdi ütni-verni a mellét Jairusnak, és csak zokog, csak zokog...Ezt a Jézus nevű valakit tudtad csak idehozni, te szerencsétlen! És még őt is késve...Jézus mellettük áll...Érzem, ahogy Jairus hisz Jézusnak...

Felmegyek Jézussal az emeletre. Mindenki sír...Jézus odaül az ágyára és kinyújtja a kezét...Talitha kúmi...Lányka, ébredj...A kislány szemei megmozdulnak a szemhéjai alatt...majd lassan kinyitja a szemeit...Nézem, ahogy Jairus és a felesége magukhoz szorítják a kislányt...

Érzem, hogy én is belékapaszkodhatok...Jairus én voltam?  

A napokban Agnusdei a Varázshegy.freeblog.hu cím alatt található blogjában ajánlotta Keresztes Ildikó Nem a miénk az ég című dalát...Napok óta ezt hallgatom...

Novák Péter írta a dal szövegét...Ebben is mennyi fájdalom van....